Mindent lehet, de krokodilt - azt nem!

Az ​elmúlt évtizedekben sokféle közönséges és különleges állatfaj került a lakásomba részben saját kedvtelésből, részben valamiféle kényszerűségből. Kezdetben kiválaszthattam, hogy melyik az az állat, amely érdekel és azt tartottam. Amióta állatorvos vagyok, és híre ment annak, hogy érdeklődöm a nem háziállat madarak, kisemlősök, hüllők iránt, a legkülönbözőbb sérült és beteg, védett és nem védett madarat, emlőst juttatják el hozzám. Ezeket a sokszor mozgásképtelen állatokat az emberek többsége megsajnálja és magához veszi. Szeretnének segíteni rajtuk, de nem tudják, hogyan. Az esetek egy részében néhány nap múlva nálam kötnek ki az éhségtől és szomjúságtól teljesen legyengült állattal. Nekem mint állatorvosnak kötelességem megkísérelni az életük megmentését. Sokan azt is természetesnek veszik, hogy a beteget nálam hagyják. Hiába akarok gyógyszert, eleséget, tanácsot adni, az állat itt marad, a patronálója pedig megkönnyebbülve távozik. A szárnyon lőtt, fészekből, kiesett, törött szárnyú madarak élete megmenthető, de repülni többet nem tudnak. Életük végéig valamelyik kalitkámban laknak, szakszerű tartás mellett, kétszer annyi idős korukig, mint ameddig a szabad természetben élnek! Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia állathanggyűjteményében végzem munkámat. A különleges hangfelvételek elkészítése, valamint az állatok viselkedésének és tanulási készségének a tanulmányozása szükségessé teszi, hogy madarakat hosszabb-rövidebb ideig mesterséges körülmények között tartsunk. A korszerű állatviselkedéstan, az etológia nem nélkülözheti a zárt téri megfigyeléseket, kísérleteket. Ezekben az esetekben alapkövetelmény, hogy állataink számára a szükséges életfeltételeket megteremtsük. Mindezek mellett ma is több olyan állatom van, amelyet azért tartok, mert szép, jó érzés ránézni, gyönyörű az alakja, a színe, a hangja, érdekes a mozgása, a viselkedése, mert csodálatos benne az élet megnyilvánulása. Nem szakkönyvet szándékoztam írni az állatok tartásáról, csupán – amennyire elfoglaltságom és e könyv keretei megengedték – egy kis ízelítőt szeretnék adni eddigi élményeimből, tapasztalataimból, állataim életéből.